2007. június 11., hétfő

Bogdán Kálmán levele hozzám

Biztosan olvassátok az én drága ifjú 95 éves barátom friss novelláit, amelyekkel kezdtem az itteni pályafutásomat. Akkor azt is látjátok olvassátok, hogy ama nehéz időkben bizony kétszeres (tényleg csak kétszeres?) "félelmeket" kellett átélnie, részben a született vallása, részben magyarsága miatt. Még
nem volt érkezésem elmondani neki, hogy engem NEM ÉRDEKEL senki született, gyakorolt vallása, engem kizárólag az ember érdekel, függetlenül nemétől, vallásától, szeme, haja, bőre színétől. (talán érzi anélkül, hogy elmondanám!). S ha egyszer valaki belopakodott a szívembe, semmilyen módon nem lehet onnan kiverni.
Szeressétek Őt Ti is úgy, ahogyan és, mert megérdemli!
A vitacikkeket később hozom, mert ma mennem kell.

************




Zsuzsika, mellékelek néhány vitacikkemet egy erdélyi irodalom kritikussal. Sajnos az ő írásait nem tudom elküldeni, de gondolom, ezekből is kitűnik meggyőződésem. Egyébkén 12 éves korom óta evangélikus vagyok és ebben a hitben nevelkedtem. És, hogy bebizonyítsam, mizerint a tigris nem veti le foltjait, s ne tagadjam meg magamat, ezt a következő mondattal illusztrálom: árjának születtem, de pár nap múlva MINTHA ELVÁGTÁK VOLNA.!!!
Várom válaszodat.
Kivénhedthaverod bogdánkálmánka



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése