Farkastanya: Álomfüggőség

http://farkastanya.blogspot.com/2011/01/alomfuggoseg.html

Himnusz Orbán Viktorhoz

http://check.blog.hu/2011/01/26/himnusz_orban_viktorhoz?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_campaign=index

Kalandozások: Pár lépésre Kubától

http://rtsworld.blog.hu/2011/01/26/kalandozasok_par_lepesre_kubatol

Megszólalt egy jogász a jogi fórumban

http://www.jogiforum.hu/hirek/24551#axzz1C32JvQMC
Dr. Polyák Gábor: A származási ország elve és az új médiatörvény

Kicsit száraz, de nagyrésze laikusnak is érthető

Neelie Kroes levele Orbán Viktorhoz, fordítás.

Bocs, hogy nincs tagolva, így kaptam

Itt olvashatóbb:  http://nol.hu/belfold/amit_a_kormany_el_akart_titkolni__neelie_kroes_levele

Ez meg az eredeti levél: https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=explorer&chrome=true&srcid=0B0r7BthchvpmZjY4ZjQ5NzItNWY3Yi00Mzk2LWIyYjgtYmU1ZGMyMmJiNDk3&hl=hu&authkey=CIC2z8IE

--------------------------------

 „– Orbán Viktor, Excellenciás Úr! Azokra az intézkedésekre hivatkozom, amelyekről Magyarország küldött hivatalos értesítést, a 89/552/EK irányelvet módosító 2007/65/EK Irányelv átültetéséről, amelyet a 2010/13/EU irányelv iktatott törvénybe (Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról Szóló Irányelv, a továbbiakban: AVMSD). A Bizottság szakértőinek elsődleges vizsgálata, amely az irányelv egyes alapvető aspektusait tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabály több kérdést is felvet azzal kapcsolatban: összeegyeztethető-e az Irányelvvel vagy általánosságban az EU-joggal. Amint minden egyes átültetési intézkedést elemeztünk, lehetséges, hogy további megjegyzésekkel jelentkezünk. Ebben a szakaszban a következő pontok tisztázását kérjük: Kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amely minden audiovizuális médiaszolgáltatóra vonatkozik. A Bizottság szakértőinek először is kétségei vannak afelől, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amelyet a Médiaalkotmány 13. paragrafusának 2. bekezdése és a Médiatörvény 12. paragrafusában definiál, összhangban van-e az AVMSD-vel és az EU-alapszerződésnek a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályaival (EU-alapszerződés 56. és 49. paragrafus). Az AVMSD 4. paragrafusának 1. bekezdése alapján a tagállamok szabadon megkövetelhetik az illetékességükbe tartozó médiatartalom-szolgáltatóktól, hogy részletesebb és szigorúbb szabályoknak feleljenek meg az irányelv területén, ha ezek a szabályok összhangban vannak az uniós joggal. A Bizottság szakértői úgy értelmezik a fent említett, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget, mint részletesebb vagy szigorúbb szabályt, figyelembe véve a válaszadási jogra vonatkozó intézkedést (AVMSD 28. paragrafus). Ezért szükséges, hogy mindez megfeleljen az uniós jognak. A Bizottság szakértőinek azonban kétségei vannak afelől, hogy ez összhangban van-e az arányosság elvével és az EU Alapjogi Chartájának 11. paragrafusával, amely a szólás szabadságának és az információszabadságnak az alapvető jogát tartalmazza. Mint az Irányelv 102. pontjában is olvasható, a televíziós szolgáltatók számára a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelessége mindennapos. A szolgáltatók tevékenységének aránytalan akadálya lehet azonban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét és ennek következtében a Médiatörvény 181. paragrafusának rendelkezéseit minden audiovizuális médiaszolgáltatóra kiterjesztették, köztük az on-demand, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatókra is (VOD, lekérhető videó és audiovizuális blogok) – anélkül, hogy további részleteket vagy korlátozó kritériumokat határoznának meg az engedélyeztetés feltételei, méret, piaci részesedés, célközönség, témaválasztás vagy a hasonló típusú, versenytársat jelentő médiumok számával kapcsolatban. Sőt, ugyanezen okokból ezek a rendelkezések a szólásszabadság és az információszabadság indokolatlan korlátozását is jelenthetik. Általánosságban véve, a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének ilyen széles körű kiterjesztése – amelyet ráadásul eléggé általánosan fogalmaztak meg, így tág teret hagytak az értelmezésnek – akadályt jelenthet a gazdasági társaságok unión belüli szabad letelepedése és a szolgáltatás szabadságának az EU-alapszerződés 49. és 56. paragrafusának betartásában, mivel elrettentheti más tagállamok médiaszolgáltatóit attól, hogy Magyarországon telepedjenek le, és ott nyújtsanak médiaszolgáltatásokat. Végül, a bizottság alaposan kiértékeli majd, hogy a Médiaalkotmány 13. paragrafusát és a Médiatörvény 181. paragrafusát az illetékes hatóságok miként hajtják majd végre az adást sugárzó médiumok esetében. Származási ország elve. A bizottság szakértőinek afelől is kétségei vannak, hogy a Médiatörvény 176. és 177. paragrafusa illeszkedik-e az AVMSD 3. paragrafusához. Ez utóbbi ugyanis lehetővé teszi, hogy egy tagállam átmenetileg mentességet élvezzen azon kötelesség alól, hogy biztosítsa a szabad vétel lehetőségét, illetve hogy ne korlátozza a más tagországok audiovizuális médiaszolgáltatói által kibocsátott jelek továbbítását. Ez abban az esetben lehetséges, ha a tagország úgy véli, hogy a kiskorúak védelmére vagy a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat sérti a szolgáltató, és azzal a feltétellel alkalmazható, hogy az adott intézkedéseket az Európai Bizottság értékelte, és úgy határozott, hogy azok megfelelnek az EU-jognak, így az arányosság elvének is. Figyelembe véve, hogy ezek az intézkedések mentességet adnak a származási ország elve alól, illetve hogy ezen intézkedések olyan esetekre vonatkoznának, amikor a médiatartalom-szolgáltatók az alapításuk helyéül szolgáló tagállam illetékes hatóságai szerint nem sértették meg a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat, a bizottságnak komoly kétségei vannak afelől, hogy vajon a büntetések kiszabása, amelyet a jelek szerint a 176. és a 177. paragrafus előre vetít, arányos intézkedésnek számít-e. Regisztrációs kötelezettségek. A bizottság szakértőinek vizsgálata azt mutatja, hogy a Médiatörvény 41. cikkelye, amely minden médiánál regisztrációs kötelezettséget ír elő (főként a sajtónál és az online médiánál), aránytalanul korlátozhatja az alapítás szabadságát és a szabad szolgáltatás-nyújtást (EU-alapszerződés 49. és 56. cikkelye). Míg a műsorszolgáltatók regisztrációja bevett gyakorlat más tagállamokban is, és néhány tagország az on-demand médiaszolgáltatásoknál is ezt a megoldást választotta, ugyanez a kötelezettség más médiánál (például az internetes oldalaknál, nem privát blogoknál és gazdasági elemzéseknél) indokolatlan akadály lehet azon médiaszolgáltatóknak, amelyek Magyarországon akarnak letelepedni, vagy más tagállamból Magyarországon kívánnak szolgáltatást nyújtani. Az effajta akadály nem tűnik indokoltnak, mivel az ilyen regisztrációs kötelezettség kiterjesztése minden médiaszolgáltatóra nem lenne összeegyeztethető az arányosság elvével, és indokolatlanul korlátozná a szólás- és tájékoztatási szabadság korábban említett alapvető jogát. 

Összegzés
Az előbb említettek fényében, a bizottság szakértőinek komoly kétségei vannak a magyar törvény és az uniós joganyag kompatibilitását illetően. Tekintettel az eset sürgős voltára, és ahogy erről a legutóbbi, 2010. január 17-i találkozónkon is megegyeztünk, felkérem a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtsa be elképzeléseit arról, miként lehet e komoly kétségeket kezelni.
Ha nem tesznek eleget a fenti kérésnek, vagy nem kielégítő tájékoztatást adnak, a Bizottság fenntartja a lehetőséget, hogy hivatalos felszólító levelet küldjön a magyar hatóságoknak.(Másolatot kap: a Magyar Köztársaság állandó képviselete az Európai Uniónál)

Elkezdődött :(

Egy blog hozzászólója:

"A Fideszes polgármesterünk és a rendőrség nem is akar hallani róla,hogy itt xx-án demonstráció legyen.Több száz emberrel beszéltem személyessen és a netten,sajnos mindenki fél.Azt mondják,hogy még van állásuk,családjuk.Még itt az Egymillióan a magyar sajtószabadságért sem mernek közremükődni.Még az újsáírok sem,állítólag a helyi ujság főszerkesztője is megtíltotta,hogy valmilyen formában is részt vegyenek,Igen nagy a félelem."

A város nevét kiixeltem.

A Fideszben föllázadni életveszélyes - - Interjú | ÉLET ÉS IRODALOM

http://www.es.hu/2011-01-19_a-fideszben-follazadni-eletveszelyes

Magyarságkényszer és megosztáskényszer - progresszivblog

http://progressziv.blog.hu/2011/01/21/magyarsagkenyszer_es_megosztaskenyszer

Orbán Viktor generátor - Marketing tanácsadó (bullshit)

http://maria.blog.hu/2011/01/21/orban_viktor_generator

Tüntetés a magyar sajtószabadságért 2011. január 27. · 18:00 - 19:00

Idő 2011. január 27. · 18:00 - 19:00

Helyszín: Budapest
                   V. kerület, Kossuth Lajos tér

Készítette: Tüntetés a magyar sajtószabadságért

További információ

"A civilek indította tiltakozás magán viseli a szervezetlenség és a rutintalanság jeleit, ennek ellenére óriási a jelentősége annak, hogy egy vezetők nélküli civil szerveződés tízezer embert utcára vitt, és elmondták legfőbb követeléseiket"

Youtube csatornánk: http://href.hu/x/ea4a
A Szól a Rádió Facebook-csoport közleménye: http://href.hu/x/ea20
Fotók a január 14-i tüntetésről: http://href.hu/x/e9zt
A kormány hazugságai: http://href.hu/x/ea00

Egymillióan a magyar sajtószabadságért: http://href.hu/x/eak9

------------------

A facebook oldal:

http://www.facebook.com/event.php?eid=100771163333751&ref=mf

----------------------

Az egymillióan a sajtószabadságért facebook oldala:

http://www.facebook.com/sajtoszabadsagert

Meggyes és Bayer: közpénzből magánvádas ügyvédi költség - Vastagbőr

http://vastagbor.blog.hu/2011/01/20/meggyes_es_bayer_kozpenzbol_maganvadas_ugyvedi_koltseg

Titkok a kaszárnyából

http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/titkok_a_kaszarnyabol

Szól a Rádió - A médiatörvény egyes részeinek bírálata (szöveg)

A Szól a Rádió Facebook-csoport közleménye

Meglepetéssel, ugyanakkor örömmel olvastuk a Médiatanácsnak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a január 14-i tüntetés kiáltványára válaszul írt közleményét. Meglepetéssel, mert magától a jogalkalmazótól kaptunk nyilvánvaló bizonyítékot arra, hogy a médiatörvény nagyon súlyos jogértelmezési csapdákat rejt. Örömünk annak köszönhető, hogy miután a leírtak alapján a jogalkalmazó is hitet tett a sajtószabadság mellett, minden bizonnyal a tüntetők mellé áll, és támogatja, sőt remélhetőleg maga kezdeményezi a törvény visszavonását. A Médiatanács és az NMHH állításait a törvény szövege alapján a következőkkel cáfoljuk.

 1. A Médiatanács és az NMHH állítása: Az újságírók bizalmas forrásainak felfedéséről, a szerkesztőségek dokumentumainak és adatainak megismeréséről szóló passzusok sem az NMHH-ra, sem a Médiatanácsra nem vonatkoznak.

 Válaszunk: Nem igaz, hogy a szabályozás nem teszi lehetővé a Médiatanácsnak, hogy megismerje az újságírók információforrásait, illetve megismerjen bármely más, a szerkesztőségek birtokában lévő bizalmas információt. Ez következik egyrészt a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3) bekezdéséből: „Bíróság vagy hatóság – a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében – kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt.” Másrészt következik abból, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 182. § és 184. § egyértelműen kimondják, hogy a Médiatanács „hatóság”, amely így – a meghatározatlan tartalmú „közrend” védelmében – kötelezheti az orgánumokat és az újságírókat az információforrások felfedésére.

 Ugyanez a jogszabály tartalmaz olyan rendelkezést is, amelynek alapján a Médiatanács megismerheti az újságírók információit, jegyzeteit, nem közölt vagy nem közlésre szánt dokumentumait is, eközben is megismerheti az információforrásokat. A törvény 155. § (2) szerint: a „Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.” A Médiatanács ilyen intézkedései nincsenek bírósági határozathoz kötve, és az adatszolgáltatás megtagadásának esetére a törvény eljárási bírságot helyez kilátásba.

 Mindemellett a Médiatanács „különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet” (155. § (4)), „egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit – kivételesen indokolt esetben – más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi” (155. § (8)). A „kivételesen indokolt eset” feltétel sem állít érdemi korlátot a hatóság elé, ugyanis ennek mérlegelése is a Médiatanács kizárólagos kompetenciája.

 Mindezt egy további rendelkezés is kiegészíti. A törvény 175. § (1) bekezdése szerint: „A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatókat, sajtótermékek kiadóit, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókat és műsorterjesztőket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül.” Az adatszolgáltatás megtagadása ötvenmillió forint bírság kiszabását vonhatja maga után.

 2. A Médiatanács és az NMHH állítása: A bírságok nem önkényesek, hiszen a Médiatanács bírságot csak a bírósággal együtt érvényesíthet, ráadásul a büntetésnek az arányosság, az egyenlő elbánás és a fokozatosság elvének kell megfelelnie.

 Válaszunk: Az önkényesség elkerülésére egyelőre sajnos a Médiatanács és az NMHH sajtóközleménye az egyedüli garancia, ez a törvény szövegéből egyáltalán nem következik. A jogszabály valóban tartalmaz ugyan olyan puha megkötéseket, mint a fokozatosság elve és az arányosság, de ebből egyáltalán nem következik, hogy a Médiatanács nem lehetetlenítheti el az egyes orgánumokat.

 A részletszabályok ugyanis kidolgozatlanok és pontatlanok. Rosszul van definiálva az ismételt jogsértés fogalma, mert nem veszi figyelembe az egyes jogsértések között eltelt időt (187. § (2)). Ebből akár az is következhet, hogy két olyan reklámidő-túllépés is ismételt jogsértésnek minősül, amelyek között évek teltek el. Egyáltalán nincs definiálva a súlyos jogsértés. A jogszabály a szankciók mértékét nem köti a vállalkozás gazdasági teljesítőképességéhez (pl. árbevétel-arányos felső korláttal vagy egyéb módon), így semmilyen garancia sincsen arra, hogy a szankció nem lehetetleníti el az adott orgánumot. A szankciók mértéke nyilvánvalóan alkalmas erre, a huszonötmilliós felső bírsághatárba beleférnek olyan büntetések, amelyek egyértelműen alkalmasak bármely nyomtatott vagy online sajtótermék megszüntetésére.

 3. A Médiatanács és az NMHH állítása: A Közszolgálati Kódex kialakításába a Médiatanács bevonja a társadalmi és szakmai szervezeteket, a törvény pedig garantálja, hogy az elkészült kódexet csakis a legjelentősebb szakmai, civil- és egyházi szervezeteket tömörítő Közszolgálati Testület módosíthatja.

 Válaszunk: Az állítás első felének tételesen ellentmond a törvény, a másik felére pedig semmilyen garanciát sem látunk. A közszolgálati média befolyásolására tehát a „köznek” alig lesz valamilyen lehetősége, a kormánypárti többségnek viszont annál több jogosítvány kínálkozik. Nézzük a részleteket, ismét a törvény szövege alapján!

 Az állítás első részére vonatkozóan a törvény (95. § (2)) egyértelműen kimondja, hogy a Közszolgálati Kódexet első alkalommal a Médiatanács határozza meg, a jogszabályban semmilyen előírás sincs arra, hogy a folyamatba a tanácsnak be kell vonnia a szakmai szervezeteket, sőt még csak meg sem kell hallgatnia a Közszolgálati Testületet. E testület csak a Kódex módosítására jogosult, ráadásul úgy, hogy munkájában nem vesznek részt szakmai és emberi jogi szervezetek. A módosításhoz amúgy is szükséges a többségében kormánypárti delegáltakból álló Közszolgálati Kuratórium egyetértése is, a civil szféra bevonása tehát csak látszat. A törvény a Kódex rendszeres felülvizsgálatát nem írja elő, így nincs garancia arra, hogy az első alkalommal elfogadott Kódex valaha is módosulhat.

 A Médiatanács, illetve elnöke ezen túlmenően is példátlan jogosítványokkal rendelkezik a közszolgálati média működtetésében. Az elnök javaslatára a Médiatanács jelöli – pályáztatás nélkül – a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit (102. §). A Médiatanács küldi az elnököt és az egyik tagot a Közszolgálati Kuratóriumba – amely a vezérigazgatók kinevezéséről és adott esetben visszahívásáról dönt –, így éppen ezzel biztosítja a kuratóriumban az egyértelmű kormánypárti többséget. A Médiatanács elnöke jelöli és hívja vissza a közmédia vagyona, munkavállalói és archívuma fölött rendelkező Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatóját is (136. §). A közmédia finanszírozásáról döntő Közszolgálati Költségvetési Tanácsban pedig nemhogy a Közszolgálati Testület, de már a Közszolgálati Kuratórium sem kap képviseletet (108. §).

 Végül: A Médiatanács és az NMHH a közleményben kiáll a szólás, a vélemény és a sajtó szabadsága mellett. Készséggel elhisszük, hogy így is gondolják. Mi sem a Médiatanáccsal és az NMHH-val szeretnénk jogértelmezési vitába bonyolódni, hiszen nem csupán egyes paragrafusokkal, hanem az egész törvénnyel van baj. Az egyes kifogásolt paragrafusok ugyan – mint ez a vita is bizonyítja – önmagukban is súlyos visszaélésekre adnak lehetőséget, nagyobb baj azonban, hogy ez a törvény mind szövegében, mind szellemiségében súlyosan korlátozza a szabadságjogokat. Ha a Médiatanács és az NMHH tagjai tényleg komolyan gondolják a szólás, a vélemény és a sajtó szabadsága melletti kiállásukat, akkor támogatják a törvény visszavonását.

 Szól a Rádió Facebook-csoport, 2011. január 15.

 --------------------------------

A közlemény helye: http://www.facebook.com/home.php?sk=group_148511385200890&view=doc&id=157487337636628

A nő teremtése (haladóknak)

A NŐ TEREMTÉSE

Szóval az Úr legelőször,
Férfiembert alkotott,
Ezzel teltek hosszú évek,
Nappalok és alkonyok,
Ami szép volt, ami jó volt,
Mindent ebbe fektette,
Ő maga is megcsodálta,
Mire készen lett vele:
Domború mell, magas homlok,
Sziklát görgető karok,
És a többi. Részletezni
Nem is nagyon akarok,
Szeme, füle, lépe, mája,
Lába is, hogy lépne rája,
Hogy így visszagondolok,
Csupa, csupa jó dolog.
No, de közben hiba történt:
Elfogyott a nyersanyag,
Míg a férfi ily remek lett,
A szegény nő megfeneklett,
Rá már semmi sem maradt.
Ám az Isten azért Isten,
Véghetetlen bölcsessége,
Mindig jó dolgokra inti,
Tudja, hogy ha segít magán,
Az isten is megsegíti.
Hogy ily nagy volt a probléma,
Csak merészebb lett Ő attól,
És nekiállt nőt csinálni,
- ahogy azt ma mondanátok -
Mindenféle műanyagból.
Volt abban a nőben minden,
Bizony nem lesz könnyű dolgom,
Véges-végig elsorolnom.
Az ezüsthold kereksége,
Pálma sudár merevsége,
Őszi felhő mélabúja,
Mélyhegedű néma húrja,
Őzikéknek kecsessége,
Majmok csacsi fecsegése,
Május üde tavaszsága,
Csörgőkígyó ravaszsága,
Fák közt nyögő szél fuvalma,
Bősz oroszlán rémuralma,
Páva tolla, pulyka mérge,
Gyáva nyúlnak rettegése,
Kis verébnek puha pelyhe,
Illatozó rózsa kelyhe,
Mérges fullánk kis darázsba',
Felparázsló tűz varázsa,
Csorgatott méz édes íze,
Szomjúság a tiszta vízre,
Nyári zápor, rét keserve
Tél dühétől szétseperve,
Bátor tigris vad haragja,
Kis pacsirta trilla-hangja
És a többi, és a többi,
Az is, ami ki lett hagyva.
Nem volt már a férfi árva,
Mert az Úr az új teremtményt,
Neki adta illetőleg,
Rásózta az ő nyakára...
Nem telt bele alig pár nap,
Hát az Úrhoz mén a férfi,
S panaszkodik, azt remélve,
Hogy az isten csak megérti.
Uram! - így szól - kezed mért ver?
Rettenetes egy teremtmény,
Akit adtál, az a némber.
Szája be nem áll, ha fecseg,
Egyszer nyűgös, másszor beteg,
Minden semmiségért zokog,
És veszélyes és szeszélyes,
Hogyha egy kis öleléshez
Néhanapján hozzáfogok.
Máskor - hogy is mondjam - mohó!
Izzik, mint a tüzes kohó,
Kábít, bódít, mint az óbor,
Csak az a baj, hogy sose jókor.
Elpusztulok vele élve,
Így könyörgök: vedd őt vissza!
Nincs szükségem feleségre!
Szólt az Úr, ki nagy ravasz volt:
Látom nincs belőle hasznod,
Nem erőszak a disznótor,
Visszaveszem én az asszonyt!
Nem telt bele alig pár nap,
S hát megint csak jön a férfi,
S panaszkodik, azt remélve,
Hogy az Isten csak megérti:
Uram! - így szól - én se értem,
De hiányzik az a némber,
Ettől vagyok én most bajba',
Hiányzik a dalos ajka,
Milyen kedves, mikor fecseg,
Megható, ha néha beteg,
Hogyha szenved, hogyha zokog,
S milyen hálás, milyen boldog,
Hogyha egy kis öleléshez,
Néhanapján hozzáfogok.
Mámorító, mikor mohó
Izzik, mint a tüzes kohó,
Kábít, bódít, mint az óbor,
Sose rosszkor, mindig jókor,
Nincs öröm, csak vele élve!
Így könyörgök: add őt vissza,
Szükség van a feleségre!
Szólt az Úr, ki nagy ravasz volt:
Látom, látod már a hasznod,
Visszaadom hát az asszonyt!
Nem telt bele alig pár nap,
S hát csak újra jön a férfi,
S panaszkodik, azt remélve,
Hogy az Isten csak megérti:
Uram! - így szól - én se értem,
De csak némber az a némber,
Sok bosszúság, kevés öröm,
És a csóknál több a köröm,
Köröm, karom, fecsej, szitok,
Ha úgy látja jónak, kidob,
Minden bajért engem okol,
Vele élnem tüzes pokol,
Így könyörgök, legyen vége,
Vedd őt vissza, sose lássam,
Nincs szükségem feleségre!
Ez már sok volt az Istennek,
Nagyot ütött az asztalra:
Volt időd, hogy kiismerjed,
Nekem is van egy kis eszem,
Többé vissza sose veszem,
Oktalanságodon okulj,
Ahogyan tudsz, úgy boldogulj,
Ezt a mérget hordanod kell,
Akárhogyan éget is,
Vidd az asszonyt, mert különben,
Beszüntetlek téged is!
Sok millió éve ennek,
De semmi se változott,
Ma is így vagyunk a nővel,
Hol áldott, hol átkozott,
Nyögünk, hogyha velünk van és,
Hogyha elhagy akkor is,
Ezt csináljuk amíg élünk,
Így jön el az aggkor is,
Amíg ez a világ világ,
Össze sosem békülünk,
Tragédiánk egy mondatban:
Sem velük, sem nélkülük!

Tüntetés a Médiatörvény ellen Budapesten 2011.01.14. Bródy János-Sárga rózsa

Sosem olvastam Vasárnapi Híreket, de itt a tudósítás:

http://www.vasarnapihirek.hu/friss/tizezren_a_sajtoszabadsagert

ez meg a teljes műsor: http://youtu.be/kGCZpAYlxKw

Tüntetés:

közvetítés: http://www.ustream.tv/channel/tüntetés-a-sajtószabadságért 

Ha nem tudsz kimenni, kövesd az eseményeket, virtuálisan ott leszel!

Nem az MTV1 Hiradója készíti, ezért nézd el a szakadásokat

Népszabadság - Kornai János: Számvetés

http://nol.hu/gazdasag/kornai_janos