| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
**************************************
Lehajlok hozzád, letérdelek,
nyíló szirmaid megérintsenek,
nektárod nélkül mondd, hogy élhetek?
Hajnali csöndben, mint a harmat,
megédesíteném szomjas ajkad,
hozzád a dalom is csendben szólna.
De lassan búcsút mondok, nap kél,
s én aluszom, titkom csak az enyém,
álmod ébreszt, s száll, mint könnyű fecskék.
hat ez nagyon szep.koszonom.
VálaszTörlésHa ad még, hozom :)
VálaszTörlésNéha nagyon jó versek lépnek a lelkéből :)
Nagyon tetszik ez a vers.
VálaszTörlésA másik blogomban van pár verse, ám miután Neki is lett, úgy gondoltam oda vigye a verseit:)
VálaszTörlésLehet, rosszul gondoltam?
Nagyon szép ez a vers.
VálaszTörlésHAt az nem baj ha 2 helyen is olvashato:))
VálaszTörlésmegvan...
VálaszTörlésNem tudom, de mostanában nem látom, nem is beszél velem :(
naugye :D
VálaszTörlésvelem is nagyon ritkán... gondoltam meghívom ide, de 3 embernek való feladatot sorolt fel, ami miatt nem tud jönni
VálaszTörlésfelszedtem iwiwen... majd ír hogy ki is vagyok :D
VálaszTörlésés akkor majd jól kifaggatom :D
nagyon szép:)
VálaszTörlésszép
VálaszTörlésSzép verseket ír....amott is olvastam tőle.
VálaszTörlésVan saját blogja is, majd felteszem a linkek közzé... bár már megint rég nem írt
VálaszTörlésNekem nem írtak ilyen szép verset :(
VálaszTörlés