Bogdán Kálmán: SZUNDY KÉT APROPÓJA

Drága barátomnak Szundy Lacinak díjmentesen
(Nem mind Arany, ami fény –lik)

Jóbarátom hozzám fordult levélben,
Válaszomat megkapja majd, remélem
Nem sokára betölti a hatvanat
Szex dolgában, bizony néha fennakad
Éjjel-nappal böngészi a lexikont:
Mit tegyen, ha kísérti a szekszi-gond?
Ha felpislognak lelke mélyén a tüzek
Ránéznek-e még a csajok és a szűzek?
Mert mi az öröm az életben? Az evés?
Hogy jól érezd magad bizony ez kevés
Hasad, koleszteronod megnő, nem vitás,
Nem is marad más gyönyöröd, csak az ivás
Vigyázz, azt sem hosszú, csakis rövid „I”-vel
Azt űzheted búzgón, lángba borult szívvel
Corpore sanodban igaz, van sana mens,
De mit is ér az, ha az ember impotens

Miket tudjak tanácsolni, egy komám,
Ki részt vettem én, annyi bulin, lakomán
De könnyű neked, mert megkaptad azt a fórt
A zsebedben ott lapul a pasaport
Most ha érzed, gyengül szerved az ivar
Nem segít Monica, s a Clinton szivar,
Üdvözöld a sorsod, mely elkerült engem
Nem kell már útlevél, megsegít a Schengen
Utazhatsz bárhová. Akármerre fekszik
Tanulmányozhatod a külföldi szekszit
Vegyed hát a földtekét a nyakadba
Mint egy atlasz, úgy cövekelj alatta
Utazz tehát keresztül a földtekén
Ki is tudja, valahol tán van remény

Felkeresheted ma az Északi sarkot
Csak melegben tartsad a füled és farkod
Búsul az eszkimó, valoságos sokk van,
Szomorún szaladgál a jégen és hóban.
Ha megkérded tőle, miért ez a bánat,
Jajj! kevés a foka itt a pálinkának
Meghív az eszkimó: ime, itt a sátram
Bent fekszika nejem, használhatod bátran
Mert itt a lappföldön az a szokás járja
Hogy szeretőd lehet, az eszkimó párja.
Élsz a vendégjoggal, de csalódsz egy nagyot
Frigid a csaj, hiszen minden szerve fagyott,
Nem is segít semmi a nagy hideg átkán
Csak ha van kezedben egy nehéz jégcsákány

De ahol a szekszi jó, az a forró Mexikó
Itt lakik a Préri Méry, a szerelmet forrón méri
Van két hegyes bungallója és gömbölyű farmja,
Csak lóháton közösül, éppen ez a charmja
Ha beléd a szerelem bátorságot oltott,
Irány legyen Mexikó, de vegyél egy coltot
Nem egy könnyű eset ő, kacag a vén sátán,
Méry nem ad csókot, csak a paripa hátán.
Próbálkozhatsz, hiszen, - ki tudhatja -, hátha
Csak ügyelj, mert csúszós a lovacska háta.
Ha mégsem sikerül, ne csodálkozz azon,
Mert itt még mindig divat a régi lófazon
Ne is csinálj komám, itt te merész tervet,
Mert itt minden lövést, hatszor ismételnek

Menjünk inkább Bagdadba
Teveháton baktatva
Bár itten a kaja gyér,
Nem dob ki a bajadér
Ha kiteszel magadért
De itt is van baj azért:
Mert úgy írja a hárem,
Itt a norma hárem!

No, és ott lent Hawayban,
Kire számítsz, ha baj van?
Mert hiába kétkedel,
Két kebel, az két kebel
Nyakadban virágfűzér,
Epedhetsz a szűzért
Peng a gitár a haway
De erőd nem a tavalyi
Ha éneklik: Vájki
Villámgyorsan szállj ki

Indiában van még sánszod,
Ottan járják a hastáncot
A szépséges Ramaya,
keveri, meg kavarja
Ami itten természetes,
indiai természet ez
Ramayatól intő szó ez,
Ébredj fel, mert mindjárt jó lesz

Ha Japánba mész át,
Fogadnak a gésák
Megkérdezik: Maga, szaki,
Biztos, hogy nem Nagaszaki
Hoznak mindent tálcával,
Finom rízset pálcával
És úgye, milyen fincsi,
A selymes japán pincsi
De ha neked nem használ,
Báj-báj, mondja Butterfy

Ne is csinálj túl nagy kázust,
Másszad meg a Kaukázust
Ha van nálad pár harisnya,
Rögtön akad egy barisnya
Zeng is már a balalajka
Csókol Szónya bal al ajka
De ha nincsen száz rubeled,
Ki is tapossa a beled

Utánozd hát az öregeket,
Szedjél inkább gyökereket
És ha kivallat kedves nejed.
Azt kéri, hogy beismerjed
Valljad be már végre
Hányszor léptél félre?
Gyónd meg szépen, angyalom,
Mennyi volt az alkalom?
Jó, megmondom, már egyremegy.
Összesen egyetlenegy
Sír a nej: Hogy a fene egye meg.
Jó volna most, az az egy!!!

Már hiába síratod,
Lásd az utóiratot:
Nem használ a furulyaszó, sem a bűvös bájital
Meg kell elégedjünk sajnos, a jó öreg háztájival!