2008. augusztus 7., csütörtök

Michael Drayton: Búcsú a szerelemtől



Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon;
megtagadlak, már nem vagyok tied;
gyönyörnek, óh, mily gyönyörnek találom,
hogy ledobhattam bilincseimet.
Egy kézfogás még, - töröld eskünket
s ha találkoznak sorsunk útjai,
ne árulja el se szó, se tekintet,
hogy a volt vágyból maradt valami.
Most, bár szerelmünk már-már alig él,
s ravatalánál zokog a hűség
és utolsót lüktet a szenvedély
s a tisztulás lefogja a szemét,
        most még, noha mindnyájan elsiratták
        fel tudnád támasztani, ha akarnád.
              
Szabó Lőrinc fordítása

7 megjegyzés:

  1. Érdemes feltámasztani? Szerintem nem..
    Nagyon szép a vers..

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szép, bár szerintemmég nem múlt el minden érzés...
    .."most még, noha mindnyájan elsiratták
    fel tudnád támasztani, ha akarnád."

    VálaszTörlés
  3. A vers szép, de egyetértek Leánykával. Aki menni akar, akinek menni kell, az menjen !

    VálaszTörlés
  4. Ide nagyon talal Aprily L.:
    SZEP ELMULAS c. verse:
    Megerzem:O" jon, s szemem kinyitom;
    rezzennek kunn a dusviragu fak.
    Agyamhoz all.Nincs konny.A pazsiton
    fenyben hancuroznak az unokak.

    VálaszTörlés
  5. Ó, nezsu! Lánykorom kedvenc versét tetted fel:-)))))) Bár most is többször el szoktam olvasni, de jó itt látni:-)))))))

    VálaszTörlés
  6. Szerintem a versben, akihez íródott, már nincs a szerelemben. A költő még próbál egy utolsó, rejtett utalásban könyörögni, de úgy, hogy megőrizze a méltóságát... Szívszorító, de fölösleges.
    Versnek viszont nagyon szép!
    Mondják, nagy szenvedésből születnek a legszebb versek...

    VálaszTörlés
  7. "Mondják, nagy szenvedésből születnek a legszebb versek..." Ez más művészeti ágakra is igaz. A csoportvezetőm (Féner Tamás fotóművész) oktatta: "A jó képért egy picit mindig meg kell halni".

    VálaszTörlés