2008. február 23., szombat
népmese: BOLOND MESE
Egyszer volt, hol nem volt,
felnyergeltem a fakót,
kimentem a kerek erdőbe.
Ott volt jó tűz, jó víz,
jót ittam, jót melegedtem.
Lefeküdtem.
Fejem alá tettem a fakót,
kipányváztam a nyerget.
Éjféltájban felébredtem.
- Uccu fakó, hol a nyereg,
talán a farkas ette meg?
Odamentem a csipkebokorho,
megráztam az eperfát,
úgy hullott róla a dió,
majd agyonvert a mogyoró.
Odajött egy vén anyó:
- Nem azért vetettem a retket, répát, csicsókát,
hogy más egye le az ugorkát!
Úgy hozzám vágott egy tököt,
hogy még most is csereg-csattog a hátam a fejszefoktul.
Nyúltam a zsebembe,
kivettem egy mogyorót,
kétfelé haraptam.
Egyikből lett evező,
másikból hajó.
Áteveztem a Tiszán,
kilenc orsókarikán.
Tisza partján volt egy kis ház,
ott főzték a jó juh-húsos káposztát,
úgy jóltartottak,
hogy még a hasam is kicsucsorodott.
Jöttem visszafelé, hát
papok, rácok, nagylábú diákok
felszántották a Tiszát,
vetettek bele
rókakutya tamburát.
Tamburásnak volt egy lánya,
annak volt egy cipellője,
cipellője szamárbőrből,
hetven gombra meg kettőre.
Aki ezt egy hallásból elmondja,
egy akó bor a díja.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bongoc, itt a gyógyír! :)
VálaszTörlésAha! Ez már majdnem olyan, mint egy kortes beszéd!
VálaszTörlésJa az olyan kortesé. aki az átkos terror alatt ingyen bukdácsolt valamilyen egyetemen, főiskolán, hogy osztán most ekkora marhaságokat írjon, elbolondítani a vörös ködben párásodó szemeket... akarom mondani füleket.
VálaszTörlésNa végre sikerült valami egetberő képzavart összehoznom :D
hahahahha ....úgy van!
VálaszTörlésmármint az első:D:D
VálaszTörlésDe látom, Te is vöröset látsz ...D:D
... csak Te máshogy...
néha igen.....
VálaszTörlésFőleg amikor az emberek jóhiszeműségét kérdőjelezik meg számára ismeretlen fantomok :D
:-)
VálaszTörlésA fantom... kicuffantom. Szeretnék már látni sok olyan dolgot is, ami TÉLLEG jó a népnek... mint pölö ez a kis mese. Nem kő tőle se vöröset, se lilát, se semmi más színeket látni... pusztán röhögni egy jót, csak azért, hogy jólérezzük magunkat. És ezt nagyon köszönöm, mert nekem összejött, különös tekintettel a rókakutya tamburára... majdnem olyan, mint az ebenguba.
Todorszg
VálaszTörlésA mi népmeséink valóban JÓK!
Mély emberismeret, társadalomismeret, emberbírálat, társadalombírálat van bennük, mély, ősi humorral füszerezve.
Köszi a kedves szavakat :)