2007. szeptember 17., hétfő

Móra Ferenc: Istenáldotta búza

Rating:★★★★★
Category:Other
Két testvér dolgozott együtt a családi farmon, az egyik nős, családos, a másik agglegény. A termésen és a hasznon mindig megosztoztak, fele-fele arányban.
Egyszer aztán az egyedülálló fivér elgondolkozott: nem igazság, hogy egyformán osztjuk el a termést meg a nyereség felét. Nekem egymagamnak sokkal kevesebb kell.
Így aztán minden éjszaka kilapátolt egy zsákra való gabonát a saját hombárjából, átlopakodott a két házat elválasztó földdarabon, és a bátyja hombárjába zúdította a gabonát.
Eközben a másik így okoskodott: nem igazság, hogy egyformán osztjuk el a termést meg a nyereséget. Végtére is nekem itt a feleségem, a gyermekeim, ők majd gondoskodnak rólam, ha megöregszem. Az öcsémnek senkije sincs, neki takarékoskodnia kell öreg napjaira.
Ezért hát az éj leple alatt mindig átcipelt egy zsáknyi gabonát az öccse magtárába, és ott kiöntötte.
Éveken át mindketten értetlenül vakargatták a fejüket, mert a gabonájuk nem fogyott az adományoktól. Egy sötét éjjel aztán egymásba botlottak. Lassan világosság gyúlt az agyukban, hogy mi történt. Ledobták a zsákokat, és összeölelkeztek.

64 megjegyzés:

  1. Ez a fajta szeretet hiányzik egyre jobban az emberek életéből.
    Mintha már családon belül is nagyobb lenne az irigység..mint a segítenivágyás,adás képessége.

    VálaszTörlés
  2. Azt hiszem már közel 100 éve is hiányozhatott, különben miért írt volna ilyan parabolát Móra?

    VálaszTörlés
  3. Ennyire mint manapság? Nem hiszem,akkor annyira talán még nem áldoztunk a pénz,és a viszonylagos jólét oltárán..
    Olvastam valamelyik nap egy önéletrajzot...velem majdnem egyidős Erdélyből származó illetőtől...sokkal emberibben írja le a gyerekkorát is ,mint amilyen világban ma élünk...pedig ez csak pár 10 éve volt..és nehezebb érában mint amit mi átéltünk itthon ugyanakkor.Mégis átsüt az írásból a családi összetartozás .

    VálaszTörlés
  4. Lehet, hogy már az akkori -- nem ekkora -- széthúzás is sok volt, nem?

    VálaszTörlés
  5. Igen,igazad lehet,a saját vesztünkbe rohanunk.

    VálaszTörlés
  6. Azt hiszem, ez sohasem volt igazán meg. Csak a szép történetekben...

    VálaszTörlés
  7. Nincs igazad,nem maradhatott volna fenn az ország sem ha az emberek nem tartanak össze.
    Van egy könyvem,ami az egri "hóstyák" (kerületek) népeinek életét írja le a múlt század 90 es éveitől.A nehézsorsú földműves családoknak az volt az egyetlen túlélési lehetősége,hogy a család összefogott.
    Ma ez van??

    VálaszTörlés
  8. Leánykám drága! Ez a parabola többről szól, mint összefogás. Összefogás most is van. Kalákába épülnek házak, vagy gondolj nálatok a szüretre. :)

    VálaszTörlés
  9. Igen, azt hiszem a SZERETET van benne, az ÖNZETLENSÉG, hogy közösen tettek valamit a testvéerk, tán valóban másodlagos

    VálaszTörlés
  10. Az kaláka,rendben van.
    Ez viszont a családi összetartozásról,családi önfeláldozásról szól.Erről beszéltem én is.

    VálaszTörlés
  11. A család azért fogott össze,mert szerették egymást.

    VálaszTörlés
  12. Szó sincs itt összefogásról, hiszen a másik ténykedéséről nem is tud egyik sem. :) Ez önzetlenség, altruizmus.

    VálaszTörlés
  13. Miért is?
    Az illető aki írta másként látta mint én? No és? Itt az egész történet, ki tudjuk értékelni magunk is. :)

    VálaszTörlés
  14. Nem veszekszünk.
    Ez a normális köztünk.

    VálaszTörlés
  15. Erre a megjegyzésre hoztam példának a könyvet.
    Régen sokkal nagyobb volt az összefogás, szeretet, egymás segítése,bárhogy nevezzük...
    az emberi kapcsolatok mélyebbek voltak.

    VálaszTörlés
  16. Tudnám mért szeretlek Titeket?
    Egyenként is, összesen is :D

    VálaszTörlés
  17. Tény, hogy akkor nagyobb összefogásra volt szükség a fennmaradáshoz.

    VálaszTörlés
  18. Miért? mert kevesebb volt a költhető pénz???Jobban egymásra voltak utalva az emberek?
    Viszonylagos,látszólagos a mai ember úgynevezett jóléte..
    Tudnék példát hozni de nem volna fair.

    Azzal hogy látszólag könnyebben élünk,elvesztettük a család a barátok megbecsülésének képességét.

    VálaszTörlés
  19. Nem a költhető pénz volt kevesebb, hanem a megtermelt és egyáltalán megtermelhető anyagok, táplálék eszközök, stb mennyisége. Egyben az ennek megfelelő tecnológia nem volt annyira szerteágazó, az elsajátítására egy nagy családnyi ember elegendő volt.
    Igen, egyre szűkebb ismeretekbe vagyunk beszorítva, ezzel egyre kiszolgáltatottabbak vagyunk az idegenekkel szemben, s egyre kevésbé értékeljük a mély emberi kapcsolatokat. Csak a "felszínesen, de minél többet" elv érvényesül.

    VálaszTörlés
  20. Rövidítettem,így gondoltam én is..A költhető pénz fogalmába beletartozik a felélhető javak mennyisége,és minősége.(Bocs pongyola fogalmazás)
    Lábujjhegyen megkérdezem : igazat adsz nekem?!

    VálaszTörlés
  21. Azt írod: "így gondoltam én is". Akkor skizofrén lennék, ha nem adnék magamnak igazat. :o))

    VálaszTörlés
  22. Két téma! Az elsőben elismertem a tévedésem,ill a rossz fogalmazásom.a másodikban nekem van igazam..

    VálaszTörlés
  23. Ez a kettő összefügg. Aki nem hiszi, nézze végig a mai országokat a technológiai szint, és az egymástól elidegenedés szempontjából. Mindjárt kiderül, hogy korrelációban vannak.

    VálaszTörlés
  24. És boldogabb az emberiség? Megelégedetten éljük le az életünket,mert nekünk több javunk van mint őseinknek?Dehogy..Mintha beszálltunk volna egy mókuskerékbe ahonnan nincs kijárat,vagy meg sem akarjuk találni a kijáratot.

    VálaszTörlés
  25. A mókuskerék neve: fogyasztói társadalom.
    Ezt irigyeltük még nem is olyan régen. Hát, most megkaptuk!

    VálaszTörlés
  26. Így van,ráadásul az aljasabbik fajta gyűrűzött be hozzánk.

    VálaszTörlés
  27. A fene irígyelte!
    De visszatérve valamelyik előző beírásotokra.
    A háború után Budapesten nem volt élelem, tüzelő. Az én nagymamám még tudott mindenféle házimunkát, és hasonlókat, így az üresen tátongó fáskamrákban laibákat nevelt, hízlalt, s nékün volt hús az asztalra.

    MAnapság ezt melyikünk tudná megcsinálni?

    Ja kenyér is volt, mert tudott kézzel dagasztani, s végszükségben a sparheltben kenyeret sütni.

    VálaszTörlés
  28. De a nagymamádat nagyobb becsben is tartotta acsaládja mint a mai öregeket.!!
    Néha elfacsarodik a szívem ahogy látom mennyire fölöslegesek az idősek némely családban.Teher csak,nem hoz hasznot,csak visz.

    VálaszTörlés
  29. Így van Nezsu! Erről beszélek többek között.
    Az egyik lányom Csodálkozott el, amikor egy film kapcsán elkezdtem neki mondani, hogyan is készül a tejből az a rengeteg féle tejtermék. Ez neki olyan volt, mintha a holdraszállásról beszéltem volna. Pedig sokmindent próbáltam már beléjük csepegtetni.

    VálaszTörlés
  30. Vajat még Én is köpültem gyerekként..ilyen öreg lennék?

    VálaszTörlés
  31. Költői kérdés volt..nem kell rá reagálni:)

    VálaszTörlés
  32. Nekem nem kellett ... rém elkényeztetett gyerek voltam :)
    Bemehettem a szobába, és a fülemre szoríthattam a párnát egy csirkevágáskor is.....

    Ebből kifolyólag, nekem csirke az a szétdarabolt micsoda, amit a hiperszuper marketek polcain leveszek, lehetőleg lebőrötve, kicsontozva (csirkemellnek híjják)

    VálaszTörlés
  33. Nekem nem kellett ... rém elkényeztetett gyerek voltam :)
    Bemehettem a szobába, és a fülemre szoríthattam a párnát egy csirkevágáskor is.....

    Ebből kifolyólag, nekem csirke az a szétdarabolt micsoda, amit a hiperszuper marketek polcain leveszek, lehetőleg lebőrötve, kicsontozva (csirkemellnek híjják)

    VálaszTörlés
  34. Nagymamámék falun laktak.A Tisza mellett.Volt tehén csirke mindenféle állat.Otthon köpülték a vajat még a 70 es években is,finom is volt..

    VálaszTörlés
  35. No igen Nezsu, te elvonulhattál. De ha csirkét vágtak otthon, akkor a szüleid még tudták mik a csirke belsőségek (mutass nekem egy mostani gyereket, aki látott már csirke lépet [az volt a kedvencem a húslevesben]). Merthogy aki nem falun élt, az kiment a piacra, és élve vette a csirkét. :)

    VálaszTörlés
  36. Mostani gyereket?????

    Én sem tudom :D

    VálaszTörlés
  37. :)
    Vannak ismerőseim (persze fiatalabb korosztályból kerülnek ki), akik csak akkor eszik meg a húst, ha valami kocska alakot formálnak belőle, amiből nem lehet rájönni, hogy mi is az tulajdonképpen (ez a csirkemellről jutott eszembe). No, ők a jövő emberei!

    VálaszTörlés
  38. Nem is! Az a korosztály azt állítja a hamburgerre is hogy húsból van!!!
    És az kerek!

    VálaszTörlés
  39. De a kerek, az a végletekig szögteleített kocka :D

    VálaszTörlés
  40. De az legalább darált. Így akármilyen alakú is lehet. :)

    Az a gömb. Végtelenül szögtelenített négyzet esetleg. :)
    Bár szeintem pont arról van szó, hogy a szabályos sokszögek számát növelve juthatunk a körhöz. Vagyis inkább végtelenül szögesített négyzet. :o))

    VálaszTörlés
  41. Megadom magam,merek Én veletek vitába szállni??

    VálaszTörlés
  42. Szia:)
    Na jól van... de azért tudod, hogy azt akartam mondani: sem a körnek, sem a gömbnek mincs a szélén szög :D
    (Kivéve, ha valami galád gyerek ki akarja lyukasztani a lufit! :) )

    VálaszTörlés
  43. Tudom, de nézőpont kérdése. Bizonyos szempontból mindkettőnek végtelen sok szöge van. Nem véletlen hogy Arkhimédész annak idején a kör kerületét 96 oldalú szabályos sokszögekkel (egy bele és egy köré írt) közelítette. :o))

    VálaszTörlés
  44. A beszélgetésetek végigolvasása most nem fog menni, ezért csak a történetre reagálok. De jó lenne, ha ez a fajta önzetlen magatartás általános lenne! Utópisztikus kérés ez? Lehet!

    VálaszTörlés
  45. Azt hiszem igen...

    Szarvikám!
    Egyem azt a csücsöri villogódat! :D

    VálaszTörlés
  46. Csatlakozom az előttem szólóhoz. :)

    VálaszTörlés
  47. Ti meg velem együtt pesszimisták vagytok! Asszem!

    VálaszTörlés
  48. Szívesen.
    Azt hiszem, nagyon aktuális ez a parabola.
    Vagy egyre aktuálisabb! :((((

    VálaszTörlés