se mások se magam elől
el soha nem bújhatok
fönn állok a hegytetőn
lent körülrajzolható
körteág amott sok fenyő
bizonytalan térben tárgyak
függő múlt testek mása
rézkarcon néma vágyak
könyörgő est s imádat
áttűnő fényben színváltás
háromszögelő múltból
kettőslélek hoz megváltást
kitör a szív a húsból
szédülés zúgó véráram
hullok örvénylő mélybe
lakatlan létem elhagyom
zúzva nőszívtől sértve
egy összetört férfiszív...
VálaszTörlésno majd előkotrok boldogabb verseit:)
VálaszTörlésJó, keressél boldogabbat, mert volt szerencsém olvasni tőle több verset is, kifejezetten tetszettek. Látod milyen az én szerencsém? Kizárólag véletlenül kincsekre bukkanok. :)
VálaszTörlésEszter én meg "véletlenül" kapom őket.
VálaszTörlésS igen boldog vagyok, hogy kedves barátaim megosztják velem kincseiket, s én pedig szintén megoszthazom másokkal