Áprily Lajos: Március

Áprily irtózik a botránytól, márpedig a kommunista hatalomátvétel minden porcikájában botrány, nem beszélve az irodalomról, Révai Józsefről, Keszi Imréről és bandájáról. Áprily Lajos műfordításból él. (Ismerős valakinek a kor?)
Ééés akkor! Legyünk vidámak, mert:

A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált. 

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok. 

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason. 

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szived?