2008. október 15., szerda

Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!



                                                   Gyimóthy Gábor, Firenze 1984. X. 12.

17 megjegyzés:

  1. Ezt nagyon sokszor ololvastam.Tenyleg----elfogult is vagyok---szines,utanozhatatlan a mi nyelvunk.
    Koszonom.Nagyon szep.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon igaz, tapasztalatból ismerem ezeket. A nejem nem magyar anyanyelvű és a fentieken kívül különösen sok problémát okozott nekem az igekötők használatának megmagyarázása. Erre csak egy példa: nem mindegy, hogy felfesteni - lefesteni - átfesteni - megfesteni - kifesteni - befesteni.:))) És még sorolhatnám a példákat. Borzalom lehet ezt megtanulni felnőtt fejjel. Bezzeg, mi milyen okosak vagyunk, hogy tudunk(?) magyarul beszélni.:)))

    VálaszTörlés
  3. Miki épp ezért kellene talán alázattal szeretni nyelvünket, Hazánkat, hisz nem a mi személyes érdemünk a csodálatos nyelvünk :)))

    VálaszTörlés
  4. ...de a mi kotelessegunk megorizni a tisztasagat.Tv-ben , ujsagokban es az eletben hallom----es meg a fulem is faj----, h. a tulajdonfonevek elott milyen eloszeretettel hasznaljak a hatarozott nevelot ( az Edit, az Aniko.Mi az, h. AZ?) .Aztan meg , ha nekem ide ad valaki valamit, tavolra mutato szot hasznal: "oda adom neked", holott nekem IDE adja, stb.stb.....
    Vagy talan ennyit valtoztak a szabalyok, s en lemaradtam?

    VálaszTörlés
  5. Sajnos vagy nem sajnos, de mi alakítjuk, esetenként torzítjuk. Ez ugyan nem érdem, de tény. Egyetértek szabubi-val, kötelességünk lenne megőrizni a nyelv tisztaságát.

    VálaszTörlés
  6. Én is egyetértek minden mondatával :)

    Valaha voltak (legalább) a rádióban nyelvőrző műsorok, lehet most is vannak, ám az emberek többsége inkább tévét néz, s a rádióban a könnyűzene szól háttérzajként.

    VálaszTörlés
  7. Nyelvőrző tévéműsor is van. :) Jelesül a Duna tévében Matula Ági szerkesztésében. Bár igaz, túlzásba nem viszik a gyakoriságot. :)

    VálaszTörlés
  8. Így jár, aki tévét se néz!
    Köszönöm :))))

    VálaszTörlés
  9. A név előtti névelő használata nem mindig szabálytalan, csak bizonyos esetekben.
    http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/19.html

    Pesten kifejezetten használatos a köznyelvben.

    VálaszTörlés
  10. Jól összeszedte a szerző...tényleg mennyi árnyalat...csodálatos és különleges a nyelvünk...

    VálaszTörlés
  11. Csodalatos valoban. Anyanyelvem igaz bar messze elek Szulofoldemtol es van szerencsem tobb, mint 5 nyelvet megerteni es megis a MAGYARnal szebbet okosabbat tartalmasabbat szinesebbet sokszinubbet nem tudok !!! Koszonom. Udvozlettel es Szeretettel

    VálaszTörlés
  12. Nagyon tetszik a jarni vagy menni ige sokszinusege es ennek valo pelda felmutatasa, barcsak meg tudnam mutatni ezt az egesz Vilagnak!
    Melletem fekvo Parom amerikai allampolgar leven... nos probalok ugye forditani, de mint tudjuk vanna dolgok amiket nem lehet... nos az szinessege nyelvunknek elszall a forditas kozben....................................
    Bar meg tudnam mutatni...............

    VálaszTörlés
  13. ............ az egesz VIlagnak :-)

    VálaszTörlés
  14. Drága Puma!

    A párodnak (s azt hiszem bárki másnak) sehogy sem tudod megmutatni, milyen gyönyörű, képszerű a nyelvünk csak akkor, ha ráveszed az édes anyanyelvünk tanulására :)))))

    VálaszTörlés
  15. Igazad van Kedves Nezsu, de tudod milyenek az emberek............

    Lustak. Tobb, mint 3 evet eltem egyutt egy franciaval, szerinted tudott magyarul beszelni? Hja par szot :(
    Szomoru, de hiszen ismerjuk az embereket, motivacio hianya, lustasag stb............ ahh... en mar nem idegesitem magam ;p

    VálaszTörlés