Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy siró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.
Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja, honnan, palástot keritett,
aranyos palástot vállamra teritett,
fejem fölé égszin mosolygást deritett.
Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szive ment előttem előre követnek.
Amig ő van, vigan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?
A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.
Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem igy is kevés volna.
Hogyha a föld minden szinmézét átadom,
az o édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.
Be jó ezt újra látni!
VálaszTörlésKöszi szépen!
Kedves Zsuzsa!
VálaszTörlésSzámomra sokat jelent ez a vers, mert személyes élményem fűződik Mécs Lászlóhoz. 1970. február 1 - én a Dobán élt dr. Koperniczky Enyi István röntgenorvo s- festőművész barátunk elhozta hozzánk Bakonyszentkirályra a kiváló katolikus pap költőt. Mellettem ült a széken és miközben a kezemben melengettem a borát a pohárban(A kézmeleg bort szerette), többek között ezt a versét is elmondta. Részletesebben ez a történet megtalálható az oldalamon a prózáim között" Mécs László Bakonyszentkirályon" - címmel. Köszönöm szépen, hogy felhoztad ide-:)))
Szeretettel: Valentinus
Okvetlenül elolvasom a történetedet, kedves Valentinus!
VálaszTörlésÉn negyedik elemiben próbáltam elszavalni ezt a verset egy Anyák napi iskolai ünnepélyen szavalóversennyel egybekötve, akkora ijedtséget támasztottam a nevelők között, csak úgy engedték meg elszavalni a verset, ha nem említem a költő nevét.
Kedves Barátom!
VálaszTörlésBizony volt olyan időszak, amikor nem volt tanácsos ezt tenni. Elmesélte mikor nálunk járt, hogy bujdosott Bakonybél környékén az erdőben a faszén égetők között, amikor olyan időszak volt, hogy nem mutatkozhatott nyilvánosan.
Szeretettel: Valentinus
Ezzel a megjegyzéssel kaptam kedves levelező netbarátomtól a pps-t: "Az emlékezés napján is aktuális..."
VálaszTörlésKöszönöm, hogy elolvastátok, megnéztétek. Valentinusnak külön köszönöm, hogy megemlítette a blogjában hozott megemlékezést Mécs Lászlóról.
Az éjszaka már nem tudtam beilleszteni:
http://www.youtube.com/watch?v=KuIGEXmbfuU
Sosem értettem, miért fél egy önkényuralom csendes szavú költőktől.Nemrégiben olvastam Lator Lászlóval egy interjút, ahol elmondta, nem jelenhetett meg az első kötete.
Én nem az iskolában, a templomban mondtam verset, amelyet az iskolában "nem illett".
Kedves Zsuzsa!
VálaszTörlésMégegyszer szeretném megköszönni a verset és a videót is. Nagyon kedves, örök emlék számomra a nagyszerű pap - költővel való találkozás-:)))
Szeretettel. Valentinus
Ez a vers mélyen megérint mindenkit, köszönöm. :)
VálaszTörlésmintha rolam irták volna,,
VálaszTörlésSajnálatos, hogy a legtisztább, legelemibb érzésekről szóló műhöz is hozzátapad a politika. Már semminek sem lehet tisztán örülni?
VálaszTörlésNem, nem tapadt hozzá politika!
VálaszTörlésÁm a tények letagadhatatlanok :((((
köszönöm,legyen szép a heted!
VálaszTörlésKöszönöm.
VálaszTörlés