Karinthy Frigyes: A magyar pénzhiány oknyomozó története

Akadémiai értekezés

ÓKOR

Már a régi magyarok sem ismerték a pénzt, amint azt Lemaître, a kitűnő hisztorikus »Histoire de la Nimolisme hongroise« című alapvető munkájában részletesen kifejti. Filologice tárgyalva az esetet, kiderül, hogy a magyar »pénz« szó a régi »nincs«, »néncs«, »néndz«, »véndz«, »féndz«, »pénz«. A szó gyökét a kitűnő filológus hosszas keresés után találta meg; magát a pénzt azonban ő se találta meg.

FEJEDELMEK KORA

A magyar fejedelmek hosszú ideig nyomorogtak, míg végre Szent István kapott egy koronát. Ezért az egy koronáért sok viszálykodások folytak. Második Endre volt az első, aki a magyar pénzügy fellendítését célozva, vakmerőbb spekulációba kezdett: ama kérdésre, hogy mit akar inkább, kardot vagy koronát, a kardot választotta, abban a reményben, hogy hátha sikerül valahol eladnia két koronáért. Sajnos, ezt a vállalkozását nem koronázta siker.

TATÁRJÁRÁS

1244-ben a tatárok bejárták egész Magyarországot, de a pénzt nem tudták megtalálni ők se, erre hazamentek. A tatároknak szép, egyenes járásuk van, rövideket léptek, láb kifelé.

MOHÁCSI VÉSZ

A mohácsi vész alkalmából, mikor Második Lajos belefulladt a magas árfolyamba, azért az egy koronáért megint nagy perpatvarok voltak. Végre Szapolyay és Ferdinánd között osztották fel a koronát - mindegyik kapott huszonöt krajcárt.

TÖRÖK HÓDOLTSÁG

Ezek után Magyarország 150, koronaértékben 300 évig a törökök kezében volt. Ezáltal a törökök nem tudták használni a kezüket, mire néhány balkán állam hátulról megrántotta őket, mire a törökök hirtelen eleresztették Magyarországot. Ekkor vált aktuálissá Budavár bevétele, mely így sokáig foglalkoztatta a magyar kereskedelemügyet. Savoyai Eugént bízták meg az ügy békés elintézésével, ugyanis némi remény mutatkozott arra, hogy a magyar pénzügy kicsit fellendüljön. Kiderült azonban, hogy Budavárnak nagyon kevés a bevétele a kiadásokhoz képest, dacára az elsőrendű attrakcióknak. Ez se segített.

BÉKÉS FEJLŐDÉS

Az ezután következő kormányok mindent megtettek a magyar pénzhiány fellendítésére és istápolására. A magyar pénzhiány örvendetesen izmosodott, és nemsokára a társadalom legszétágazóbb rétegeibe is beszivárgott. Montecuccoli tábornok érdeme, hogy feltalálta a magyar pénzkérdést. Pénzkérdés alatt értendő ez a kérdés: »Miért nincs Magyarországban pénz?« Ez a kérdés nagy érdeme a politikusoknak; a pénzfeleletet, sajnos, eddig még nem sikerült feltalálni...

FORRADALOM

Bécsben 1848-ban egy napon elterjedt az a hír, hogy láttak egy embert, akinek pénze volt. A diadalmasan fejlődő pénzhiány kérdését mélyen sértette ez a feltevés. Ekkor jött az a nagy harc, amelynek eredménye lőn az a határozmány, hogy Magyarországon nincs úr, nincs jobbágy, és hogy mindenki tartsa meg azt a pénzt, ami nála van. Ekkor végre kiderült, hogy senkinél sincs.

PAPÍRPÉNZ

Miután így nyilvánvalóvá lett, hogy a pénzről szóló hír évezredes legenda volt csak, a pénzforgalom, mint olyan, lassanként átment a köztudatba, és most csak papíron, versekben fordul elő. A költészet eme kultuszának az állam is hódol, »papírpénz« címen költeményeket nyomat és osztat szét. E kis ábrándos versek arról szólnak, hogy ha valaki az államnak bemutat egy ilyen kis versikét, Álomországban kap érte egy picinyke aranykát. Ezt az állam megígéri. Már pedig az állam megtartja, amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja.