Sándorka: Szerbusz Ferike. Mikeket csinyász ?
Ferike: Szia Sanyika. Dögélet!
Sándorka: No, no, azért nem dög élet...
Ferike: Mondom, hogy üldögélek. Ilyen szép időben mindig kijövök.
Sándorka: Én is, rendszerint kijövök kis friss levegőt szívni.
Ferike: Bandi is ki szok jönni.
Sándorka: Nolátod ésmég panaszkodunk, hogy a nyuigdíjból nem lehet kijönni. No jó, bemenni már körülményesebb! Pillanat, vegyem be a pasztillámat. Te mit szoktál be venni?
Ferike: Hát az elnök dumáját semmi esetre sem. De már régen nem veszek be semmit.
Sándorka: De akkor mit szedsz ?
Ferike: A lábaimat, hogy reggel nyolcra bevigyem a kis unokámat az iskolába, Aztán harisnyaszemet, hogy a menyem el tudjon menni az irodába. Ha szép idő van, szedek egy kis csalánt az erdőben, tele van vitaminnal...
Sándorka: És villámhárítónak is jó.
Ferike: Kellemes ez a tavaszi napfény, különösen a derekamnak esik jól.
Sándorka: Áhá ! Ezt úgy hívjuk, hogy szpondiloza. Úgy hívjuk
Ferike: Egye meg a fene. Valamikor térdig érő hóban bámultam a szerelmem ablakát! És azok a gyönyörű május éjszakák. Éjjeli zenék! Boldogan énekeltük: Szeretnék május éjszakákáján lelopni minden orgonát…
Sándorka: Nem jól emlékszel. Nem lelopni, hanem letörni.
Ferike: Igazad van. .De hol is vannak az idők! Későbben tényleg lopták az orgonát a templomokból ikonokkal és kelyhekkel együtt. És énekelték: „Bátran előre elvtársak, félelmet nem ismerünk”. Jajjj! Megint belehasított a derekamba !!!
Sándorka: Áhá ! Tudod, hogy hívjuk ezt? Csigolyagyulladás .Úgy hívjuk.Vagy ágyéki idegzsába. Amit úgy hívunk, hogy hexensussz.
Ferike: Igy hívjuk, úgy hívjuk, hogy hívjuk... még mindig tanárnak képzeled magad? Látod, valamikor ezekről a nyavalyákról nem is hallottunk. Nem is féltünk, legfeljebb attól a ...izé... déligyümölcstől.... banán?.. nem.....ananász?... nem. A történelemben tanultunk valami ilyesmit; Verbőczyvel kapcsolatban...
Sándorka: A tripartitumra gondolsz?
Ferike: Persze. Bár azért abban is volt valami öröm. De ma? Egypillanat alatt beáll a sajgás a bal lábomba, hogy ordítani tudnék.
Sándorka: eoma ! Úgy hívjuk: Reoma.
Ferike: Csak úgy, Julia nélkül ?
Sándorka: És ha akarod tudni, a sok dorbézolástól van.
Ferike: Ma reggel tényleg megijedtem Ahogy kibújtam az ágyból, úgy elszédültem, mint amikor régebben olyan szép gömbölyű idomokat láttam.
Sándorka: Áhá! Szilvásgombócra gondolsz? Az már tényleg nem javallt.
Ferike: Egy frászt szílvás gombóc! Keblek, combok, fenekek. Biza jó volna egy picit harapdálni! De protézissel nem az igazi. Könnyen beletörik.
Sándorka: Különben a szédülés a magas vérnyomástól van. Úgy hívjuk, hogy hipertenzió.
Ferike: És a lábaim! Alig állok sorban 3–4 órácskát, zsibbad a jobb lábom.
Sándorka: Szerencsés ember! Nekem mindkettő zsibbad.
Ferike: Legalább nem sántítasz.
Sándorka: Tudod, hogy hívjuk ezt? Ateritisz. Úgy hívjuk
Ferike: És a kaja? Nemrég még elfogyasztottam egy lavor töltöttkáposztát, bennefőttel. Hidegen, utána egy fazék sonkáskockát kipirítva. Utána megkérdeztem: „Mi van ebédre, fiacskám?” Ha azt válaszolta: rakott káposzta, megsértődtem és csak annyit mondtam, az jó garnirungnak. Ma pedig? Ha bele kóstolok csirkecsőr pörköltbe rögtön ég a gyomrom.
Sádorka: Ezt úgy hívjuk, hogy gasztrita. Gyomornyálkahurut. Mi is szoktunk csinálni csirkecsőrt. A feleségem töltve csinálja.
Ferike: Töltve? De jól megy egyeseknek.Ugyan, mivel tölti?
Sándorka: Az idejét tölti. De utána megnyalhatja mind a 9 ujját!
Ferike: Mind a kilencet? És a tízedikkel?
Sándorka: Azzal kipiszkálja a maradékot a protézisünkből.
Ferike: Közös protézisük van?
Sándorka: Persze. Egy hétig én használom a felsőt, Ő az alsót. Következő héten fordítva.
Ferike: Múlt théten feleségem nagy protyival kapott egy fél kiló kakas sarkantyút. Még az nap ki is rántotta.
Sándorka: Honnan volt prézlijük?
Ferike: A nájlon zacskóból rántotta ki. Picit bele is ragadt a nájlonba. De nem volt baj, a zacskót megcsinálta körítésnek.
Sándorka: Most azért jobb lesz. Rebesgetik,hogy a parlament megszavazta, hogy a nyugdijasok havonta féláén egy prezervativot kapnak.
Ferike: Nem érdekel. Sose vettem zokniban lábvizet.
Sándorka: Dolgozik még valahol?
Ferike: Kínálkozott egy jó állás. Egy jordániai–sziriai–iráni vállalat tulajdonosa keresett diplomás, több nyelvet beszélő férfit, aki feljegyzi az ablaka alatt parkoló gépkocsik számát, és abból megállapítja az ott közlekedő autók átlagos rendszámát. Sajnos, megfúrtak. Egy nobeldíj jelölt tudós kapta meg az állást. Mi volt az? Teherautó ment el?
Sándorka: Dehogy. A gyomrom korog. Rákezdi reggel és éjfélig nem fejezi be. A feleségem morog is miatta.
Ferike: Korog, morog, forog, horog, csorog . Tudja, azért fáj a szíve az embernek. Milyen más ma minden. Azok a drága miniszoknyák.. bekenik..
Sándorka: Mit kennek be ?
Ferike: Rosszul mondtam. Blikinik.
Sándorka: Áhá!
Ferike: Régen az volt a falakra, meg a kerítésekre kiírva, hogy az egyik nemiszerv mit csinál a másikkal. Ma pedig? Vásárolj ezt, meg azt amazt! Vagy szavazz erre, szavazz arra. Pedig az egész le van szavazva!
Sándorka: Ma a nemi igazságokat könyvekből tanítják.
Ferike: És aki nem tanulja meg, annak ismételni kell? A mi időnkben nem kottából tanultuk. Hanem csak úgy fejből. És elég jól megtanultuk. De az utóbbi időben, mintha feledékenyebb lennék.
Sándorka: Igen, ma mindent tudományos alapra helyeznek.
Ferike: No, egy komám, kiváncsi vagyok, hogy csinálják ezt interneten? Pláne ha csak software áll rendelkezésre. Klikkelhetsz vele hajnalig...Sándorka!!! Sándorka!!! Nézz oda, mi jön ott. Micsoda nő! Micsoda baba!!!
Sándorka: Az ilyet nevezik csajnak?
Ferike: Fanti! Micsoda lábak! Nézd azt a gyönyörű gömbölyűségeket!.. Jön, hogy az ember beleharapjon!
Sándorka: És ilyenkor a feleségemnél van a protézisem!
Ferike: Nézd azokat az isteni didiket. A biblia jut az ember ezébe:.Engedjétek hozzám a kis didiket! Vége. Elment.
Sándorka: Ezt úgy hívjuk, hogy...
Ferike: Hívhatjuk ezt már akárhogy. Úgysem jön vissza soha már. Hol van az a nyár...
Sándorka: ... Hol a régi szerelem...
Ketten: ... Jaj de messze jár..
Sándorka: Ferike, mondd, mennyibe kerül az az izé, valami vízesés… Niagara?
Ferike: Talán viagara?
Sándorka: Az, az! Viagra „a” nélkül.
Ferike: Kidobott pénz. Már „a”- val e’ megy.
Ketten: Közeleg a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése